Roráte

2020.12.03

Vasárnap kezdetét vette az advent, az egyik leggyönyörűbb időszaka az évnek, és ezzel elkezdődtek a roráték is. A roráte hajnali misét jelent, a Magyar Katolikus Lexikon definíciója szerint: ádventben pirkadat előtt, hagyományosan 6 órakor bemutatott szentmise, a Megváltó várásának és a Mária-tiszteletnek a nép által megszeretett megnyilvánulása. 

forrás: sjoaoberlin.com
forrás: sjoaoberlin.com

Akik ismernek tudják, hogy abszolút éjszakai bagoly típus vagyok (nem véletlenül a bagoly a kedvenc állatom). Éjszaka tudok a legjobban tanulni, olyankor jönnek elő a leghasználhatóbb gondolataim, így a már (majdnem) kész és hamarosan publikálásra kerülő blogbejegyzéseim többsége is éjjel született. Nem igazán visel meg, ha fent kell maradni hajnalig, annál inkább megvisel, ha hajnalban kell felkelni. Ez már gimis koromban is így volt, ezért volt az, hogy anno az oktatóm csak kétszer vitt reggel vezetni, mert aztán belátta, hogy hajnalban abszolút alkalmatlan vagyok bármire is. 😁

Az első rorátéimon mégis gimisként vettem először részt. Motivált az, hogy eljöttek velem szobatársak, közösségi társak és szépen kialakult az, hogy elmentem hajnalban rorátéra és sokszor utána még beültem a reggeli misére is, ami az Apor suliban volt. Igazán áldott reggelek voltak és a fáradtság ellenére is abszolút csodaként éltem meg. 

Aztán beütöttek az egyetemi évek és konkrétan egy templom szomszédságában éltem, de sokkal nehezebb volt rávenni magam, hogy felkeljek. Hozzáteszem, hogy advent időszakával együtt szokott indulni a kevésbé csodálatos vizsgaidőszak, amikor az éjszakázások hatványozódnak és általában fáj a reggel. De Istennek hála a Rezső Koliban is akadt olyan szobatársam, aki szintén járt misére és ezért hajlandó volt ő is felkelni és "kirugdalni"  engem az ágyból.

Mióta egyedül élek, ez is kicsit nehezebben megy, senki nincs, aki rám szóljon este, hogy tessék aludni, mert fájni fog a hajnal és nincs senki, aki hajnalban elkezdene löködni, hogy ébresztő. Sőt, olyankor még a macskám is az igazak álmát alussza, hozzám bújva és nagyon megvetően néz, ha van képem felébreszteni. Kint ilyenkor még hidegebb van és nehéz rávenni magam, hogy kimásszak a puha, meleg takaró alól, Lujzi mellől, és elvonszoljam magam a templomig. 

A héten mégis megtettem. És megérte? De meg ám!! A misék mindig csodálatosak, hiszen minden alkalommal egy csodás találkozási lehetőséget adnak, nem mással, mint Jézussal. Hát ha érte nem éri meg felkelni, akkor mégis kiért érné meg?? Bár minden mise fantasztikus, de ha szabad kiemelnem belőlük párat, azért én mindig is a rorátékért és a húsvéti misékért voltam a legjobban oda (utóbbiról lesz majd húsvétkor egy külön poszt, de meg kellett említenem, mert tényleg oda vagyok értük).  

Az idei év első rorátéjára sikerült korábban odaérni, mint terveztem és így volt még lehetőségem egy kicsit időzni a gyertyafénnyel megvilágított templomban, mielőtt elkezdtük volna imádkozni az Úrangyalát. Abszolút nem éreztem magam fáradtnak, hálát adtam minden pillanatért, amit ott tölthettem. Aki még nem látott sötét templomot, ami csak néhány gyertyával van megvilágítva, nem is tudja, hogy milyen bensőséges és meghitt pillanatokról maradt le. Valahogy könnyebb a lényegre összpontosítani és szinte kézzel foghatóvá válik Isten jelenléte. ❤ Persze biztos, az is segített legyőzni az álmosságot, hogy rettenetesen hideg volt kint, amíg mentem a templomba és az ima után, a mise előtt egyszer csak felkapcsolták az összes lámpát, ami kissé fájdalmas élmény volt 😁 Mindenesetre lenyűgöző volt a szentmise is, ráadásul hétfőn volt Szent András ünnepe, így az ünnepi misék minden szépségével kezdhettem a roráte- és vizsgaidőszakot. Bár az én szívem kevéssé volt épp ünnepi hangulatban, mivel a mamám épp előző nap távozott el, így a misét érte ajánlottam fel. Viszont ennek ellenére is megvolt a maga szépsége és varázsa. 

Mindenkit buzdítok, hogy még ha olyan hétalvó is, mint én, vegye rá magát, hogy ellátogasson 1-1 (vagy akár sok) hajnali misére. A jelen helyzetre való tekintettel, akár online is lehet kapcsolódni. Higgyétek el nekem, sokkal szebbek azok a napok, amik Jézussal indulnak, egész nap lehet érezni a hatását 😊


© 2020 A mozgáskorlátozottság mint életstílus. Minden jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el