Kedvenc karácsonyi könyveim
Az idei karácsony talán kicsit más, mint a többi. Nem lehet akkora összeröffenéseket tartani, mint korábbi években, de talán így kicsit több idő marad arra, hogy pihenjünk és akár olvasgassunk is. Az ünnephez közeledve, advent utolsó vasárnapján a kedvenc karácsonyhoz fűződő könyveimet szeretném bemutatni nektek.

Linda Jennings - Kedvenc karácsonyi könyvem
Mióta csak az eszemet tudom megvolt nekünk ez a könyv. Gyerekkorunkban a tesómmal minden évben karácsonykor előadtunk egy kis műsort a családnak és volt, hogy többek között ebből olvastunk fel. Illetve volt, hogy a templomban a karácsonyi istentiszteleten is felolvastuk a kedvenc történetünket. Igazán megható kis sztorikra lehet bukkanni benne és mind a mesék, mind a hozzájuk tartozó gyönyörű rajzok meghitt, karácsonyi hangulatba hozzák az embert.


Charles Dickens - Karácsonyi ének
Ha jól emlékszem Dickens klasszikusával akkor találkoztam először, amikor kijött belőle a film Jim Carrey főszereplésével. A nővéremmel néztük meg moziban, valamikor még ősszel és iszonyatosan karácsonyi hangulatba kerültem tőle, emiatt elég kiábrándító volt, amikor kijöttem a moziból és szembesültem vele, hogy hetek vannak még hátra karácsonyig. Azóta szinte minden karácsonykor/adventkor elolvasom és elengedhetetlenné vált számomra az igazi karácsonyi hangulathoz. Abszolút szívem csücske történet lett és egy életre beleszerettem az Ebenézer névbe. Ha egyszer fiam lesz szeretném így hívni (bár a barátaimtól már megkaptam párszor, hogy olyan mint ha egy kutyafajta lenne és ennyire nem szúrhatok ki a gyerekemmel).
Dickens számomra egyelőre egy elég ellentmondásos alkotó. Ezért a művéért nagyon odavagyok, de a Copperfield Dávid totálisan kicsinált. Az biztos, hogy el kell még olvasnom pár könyvét, hogy meg tudjam állapítani, hogy szeretem-e. De ha csak egy könyvet olvastok el tőle, akkor ajánlom a Karácsonyi éneket (és nézzétek meg a filmet is, mert zseniális.)
Walt Disney - Karácsonyi ének
Ez a könyv kicsit kakukktojás, mivel nem egy eredeti sztori, hanem az előző Dickens mű feldolgozása. Ez a könyv is meg van gyerekkorom óta, de régebben sosem szerettem és nem is nagyon olvastam el, mert kicsit ijesztőnek találtam benne a képeket. Lássuk be, hogy azért a Karácsonyi ének, nem egy kicsiknek való történet (ahhoz szerintem kicsit para), de fontos üzenete és tanulsága van, ami miatt értem, hogy miért akarták, hogy a gyerekek számára is elérhető legyen. Nagyon tetszett a párhuzam, ahogy a zsugori, pénzéhes Scrooge-ot Dagobert bácsi jelenítette meg, aki, mint tudjuk gazdag és imádja a pénzét. Mint már korábban említettem a karácsonyi hangulatot abszolút meghozza a történet és szuperül adaptálták a Disney világba.


Jenny Colgan - Karácsony a Cupcake Kávézóban
Régebben nagy rajongója volt az Ulpius-ház Kiadó könyveinek. Tény, hogy azért akadt pár olyan könyvük, aminek úgy érzem, hogy nem igazán én vagyok a célközönsége (Khm... pl. Szürke ötven árnyalata...), de az esetek többségében nem igazán lehetett mellényúlni azzal, ha valaki egy Ulpius-házas könyvvel lepett meg. Ha jól emlékszem a Karácsony a Cupcake Kávézóbant pont karácsonyra kaptam pár éve és nagyon megtetszett. A könyv egy sorozat 2. része, de az 1. rész nélkül is teljesen értelmezhető és értékelhető. Igazából egy tipikus chick lit, azaz olyan tipikusan csajos könyv, amit nő írt nőknek és könnyed, humoros, de azért bemutatja, hogy milyen problémákkal szembesülünk az életben. Nem egy olyan mély olvasmány, mint egy Karácsonyi ének, de a karácsonyfa mellett egy bögre kakaóval tökéletes társ az ünnepekre.
Karinthy Frigyes - Karácsonyi társasjáték
Vigyázat, spoiler veszély!
A Libri karácsonyi ajánlataként jutottam hozzá ehhez a könyvhöz, de elsőre nem nagyon keltette fel a figyelmem. Aztán elolvastam az első pár oldalt és magába szippantott. Az elején a Karácsonyi elégia annyira csodálatos, hogy azóta újra és újra elolvasom. Sőt hangosan szoktam magamnak felolvasni, mert egyszerűen a hangzása is lenyűgöző. Most jöttem rá, hogy mennyire tetszenek az alliterációk 😁 Ez a rész pl.: "Hogy szárnyas szavaik zúgó szárnyakká átalakultak" meg "S tudtad Szaharában most sírni a sárga sakált". Hát ezek mennyire jók már? Mondjátok ki hangosan, tök jó érzés 😊
Aztán a következő fejezetből kiderült, hogy miért is tud Karinthy ennyire jól játszani a szavakkal. Imádtam ezeket a játékokat, abszolút addiktív mindegyik. Néha rajtakapom magam, ahogy épp sátídrof-okon töröm a fejem vagy azon gondolkodom, hogy milyen kecskerímeket gyártanék 😅
Volt még
néhány szívem csücske történet benne, mint pl.: a Karácsonyország vagy a
Színházi Élet Törvényszéke, de összességében az egész könyv lenyűgözött. Nem igazán
olvastam korábban Karinthyt (még valamikor gyerekkoromban a Tanár úr kéremet
olvastam, de nem igazán emlékszem rá), de biztos, hogy ezek után be fogom
pótolni az elmaradásomat. Zseniálisnak tartom, hogy mennyire tájékozott
különböző akár tudományos témákban is és ezt milyen ügyesen használja fel a
műveiben.
Amikor a
témajegyzékeket olvastam, amiket végül nem dolgozott ki, sok olyan felvetés
volt, amit sajnáltam, hogy végül nem írt meg, mert tényleg brilliáns ötletei
vannak (ez már ott is kiderült, amikor arról írt, hogy szerinte milyen lesz
majd a jövő).
Kár, hogy nem kortárs író,
mert nagyon szívesen elbeszélgetnék vele egy kávé mellett. 😊
